Biológia órán baktériumok és  gombák kimutatásával foglalkoztunk.  A tenyésztésükhöz  alkalmazott tápközegek lehetnek szilárdak, félszilárdak, vagy folyékonyak. Mi  szilárd táptalajt kaptunk, melynek felületét  oltva a baktériumok telepeket (kolóniákat) képeznek . A leggyakrabban alkalmazott szilárdító anyag az agar-agar, amely tengeri vörösmoszatból nyert gélképző szer. A táptalajt több részre osztottuk és különbözőképpen szennyeztük be.

 Csoporttársam Dóri a szélesztőt érintette a kezéhez, majd a táptalajhoz, én pedig közvetlenül az újjammal nyúltam hozzá. Egy hét elteltével a szobahőmérsékleten tartott petri – csészékben különböző alakú és színű foltok jelentek meg. Általánosságban elmondható, hogy a hőmérséklet emelkedésével a kémiai reakciók sebessége növekedik, ezáltal a baktériumok is gyorsabban szaporodnak, hisz anyagcseréjük felgyorsul. Az agar-agar gél áttetszősége külön előny a tenyésztésben, mivel jobban látszódnak a baktériumok.

A táptalajra a levegőből gombaspórák eshetnek, amik gombatelepek kialakulásához vezethetnek.

Ez látható a képen, ahol egy sárgadinnye tűnik el a penészgomba alatt.  A penész gomba mindenütt jelen van, de szabad szemmel nem látható .  A  penészesedés nem kezdődik meg addig, amíg a gomba nem talál megfelelő táptalajra. A magas a páratartalom az egyik alap feltétele a kialakulásának. A sárgadinnye nedvességtartalma éppen elég a kialakulásához.

Érdemes nagyítva mikroszkóp alatt is megnézni.