GLOBÁLIS PROBLÉMÁK

Bejegyzéseinkben csoportunk, melynek tagjai Réka, Panna és Máté a Földet veszélyeztető problémákra szeretné felhívni a figyelmet. A túlzsúfolt bolygó témakörét Panna járta körbe. A közös feladathoz ő gyűjtötte a képeket. Réka a természeti erőforrásokat mutatta be és készítette el a közös feladat bejegyzését. A geoszférák környezeti problémáit Máté részletezte és ő ágyazta be a prezentációkat. Ezek a veszélyek, melyekről szól a blog fenyegetően gyorsan zajlanak. Reméljük mindenkit elgondolkodtatnak!

                              TEDD                                                                                   NE TEDD  

 Ültess fát, szükségünk van az oxigénre!                               Miért kell égetni nappal a lámpát?

  Gyűjtsd szelektíven a szemetet, gondolj az újrahasznosításra! 

                                                                                        Ne folyasd a vizet, a Föld tartalékai végesek!

                                                       Ezt a képsort nem kell magyarázni!

Az ökológiai lábnyom megmutatja, hogy a populáció bizonyos részének (ami lehet egy ember, vagy egy egész ország is) mennyi ivóvízre, termőföldre, és tengervízre van szüksége ahhoz, hogy önmagát el- és fenntartsa. Az ökológiai lábnyom kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, akár országokra is. Ez a mérőszám megmutatja, hogy milyen mértékben használjuk ki a Föld erőforrásait, és irányt ad a kormányoknak, környezetvédőknek. Emellett gazdaságosabb életvitelre igyekszik a lakosságot rábírni.Az irányszám megadja, hogy jelenleg az emberiség milyen mértékben használja a Föld javait, illetve, hogy hány embert tudna még a bolygónk kényelmesen eltartani, minden megtermelt hulladékkal együtt. Ez az úgynevezett biokapacitás.

Érdemes kiszámolni, hogy kinek mekkora az ökológiai lábnyoma.Íme egy link segítségül:

http://tavoktatas.kovet.hu/okolabnyom.html

Mi is kiszámoltuk az ökológiai lábnyomunkat. Bár úgy gondoltuk, nem élünk pazarló életet, az eredményeink nem lettek fényesek. Réka 6,2; Panna 6,1 és Máté 7,2

Forrásaink:

http://www.nyf.hu/others/html/kornyezettud/mm/tdk/Hatas.htm
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_TEK1/ch01s03.html
http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/vedett-erzekeny/ch03s02.html
http://globalproblems.nyf.hu/globalis-problemak/a-fold-tulnepesedese/
http://erettsegi.eu/tetel/a-fold-globalis-problemai
https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6ld

Biológia órán baktériumok és  gombák kimutatásával foglalkoztunk.  A tenyésztésükhöz  alkalmazott tápközegek lehetnek szilárdak, félszilárdak, vagy folyékonyak. Mi  szilárd táptalajt kaptunk, melynek felületét  oltva a baktériumok telepeket (kolóniákat) képeznek . A leggyakrabban alkalmazott szilárdító anyag az agar-agar, amely tengeri vörösmoszatból nyert gélképző szer. A táptalajt több részre osztottuk és különbözőképpen szennyeztük be.

 Csoporttársam Dóri a szélesztőt érintette a kezéhez, majd a táptalajhoz, én pedig közvetlenül az újjammal nyúltam hozzá. Egy hét elteltével a szobahőmérsékleten tartott petri – csészékben különböző alakú és színű foltok jelentek meg. Általánosságban elmondható, hogy a hőmérséklet emelkedésével a kémiai reakciók sebessége növekedik, ezáltal a baktériumok is gyorsabban szaporodnak, hisz anyagcseréjük felgyorsul. Az agar-agar gél áttetszősége külön előny a tenyésztésben, mivel jobban látszódnak a baktériumok.

A táptalajra a levegőből gombaspórák eshetnek, amik gombatelepek kialakulásához vezethetnek.

Ez látható a képen, ahol egy sárgadinnye tűnik el a penészgomba alatt.  A penész gomba mindenütt jelen van, de szabad szemmel nem látható .  A  penészesedés nem kezdődik meg addig, amíg a gomba nem talál megfelelő táptalajra. A magas a páratartalom az egyik alap feltétele a kialakulásának. A sárgadinnye nedvességtartalma éppen elég a kialakulásához.

Érdemes nagyítva mikroszkóp alatt is megnézni.

Egy újdonságra szeretnénk felhívni mindenki figyelmét. Debrecenben nyílt meg az Agóra Tudományos Élményközpont. A létesítmény új attrakció a régió kínálatában; minden korosztály számára izgalmas kalandot, életre szóló élményt ígér. Az Agórában a játék és a szórakozás ötvöződik a tanulással; a gyerekek és felnőttek különleges eszközökkel, tudományos érdekességekkel ismerkedhetnek meg, rendkívüli és látványos kísérletek részesei lehetnek. A háromszintes modern épület laboratóriumaiban a látogatók bepillanthatnak a fizika, kémia, orvosbiológia, hidrobiológia, botanika és a robotika rejtelmeibe; a csillagdában tanulmányozhatják az égi jelenségeket. Minden információ megtalálható a http://www.agoradebrecen.hu/rolunk/  linken.

Terület: 17 729 km²
Lakónépesség: 1 481 922 fő (2010)
Régióközpont: Debrecen
Megyék: Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérségek:

• Hajdú-Bihar megye: Balmazújvárosi, Berettyóújfalui, Debreceni, Derecske-Létavértesi, Hajdúböszörményi, Hajdúhadházi, Hajdúszoboszlói, Polgári, Püspökladányi
• Jász-Nagykun-Szolnok megye: Jászberényi, Karcagi, Kunszentmártoni, Mezőtúri, szolnoki, Tiszafüredi, Törökszentmiklósi
• Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: Baktalórántházai, Csengeri, Fehérgyarmati, Ibrány-Nagyhalászi, Kisvárdai, Mándok, Mátészalkai, Nagykállói, Nyírbátori, Nyíregyházai, Tiszavasvári, Vásárosnaményi, Záhonyi

Települések száma: 389
Megyei jogú városok: Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza

Földrajz feladatnak Magyarország régiói közül lehetett választani sorsolás útján. Nekünk Észak-Alföldet sikerült húzni. Egy A4-es lapon tematikusan megkaptuk az irányelvet, ami alapján dolgoznunk kellett. Egy poszter készítés volt a feladat, melynek  szóbeli magyarázat nélkül is jól értelmezhetőnek kellett lennie. A szempontok, amik alapján dolgoznunk kellett, a részei, természetföldrajzi adottságai, társadalom földrajzi adottságai, gazdaság jellemzése és szolgáltatások a régióban. Ezeket a feladatokat négy tagból álló csoportunk felosztotta egymás között. Mivel ez nem csak órai, hanem nagyobb részben otthoni feladat volt, ezért egymástól függetlenül dolgoztunk. Természetesen az internetnek hála, minden részeredményt meg tudtunk beszélni.